Pletykafészek - Élő

A Borussia Dortmund történelme – 1940-es évek

1940

Valószínűleg sokakat foglalkoztat a csapat történelme, hiszen a Borussia Dortmundot immáron több mint 100 éve, 1909-ben alapították meg. A csapat azóta számos eseményt megélt, jutott már mennybe, vagy épp toporgott a pokol tornácán, ami biztos, hogy nem egy átlagos klub nem egy átlagos életútjáról van most jelenleg szó. Jelen áttekintő a kezdetektől fogva öleli fel a klub legnevesebb történéseit napjainkig bezárólag.

1947. 05. 18 – a BVB 3-2-re legyőzi a Schalkét Hernében, így vesztfáliai bajnokok lesznek

A tízszeres vesztfáliai bajnok Schalke 04 egy szoros, 3-2-es vereséget szenvedett el a Borussia Dortmundtól a Schloss Strunkede stadionban, Hernében. A gólokat Michallek, Ruhmhofer és Sandmann szerezték a vesztfáliai bajnokság döntőjében, 30.000 lelkes néző előtt. Ez a győzelem véget vetett a Schalke uralkodásának a régióban. Michallek gólja, mely nem sokkal a félidőt követően érkezett, kiegyenlítette az állást, hiszen Hinz góljával még vezetett a Schalke az első félidőben. Azonban nem sokkal ezután Kronsbeinnek ismét ki kellett szednie a labdát a hálóból, mivel Tibulski megszerezte a vezetést újra. A védelemből Heinrich Ruhmfofer ismét kiegyenlítette a találkozót, majd percekkel a lefújást megelőzően a 17 éves Herbert Sandmann megszerezte a győztes találatot a BVB számára. Az utazó drukkereket nem tudta a szakadó eső sem megakadályozni abban, hogy együtt ünnepeljenek a játékosokkal. A BVB bajnoki meccset a Schalke ellen először 1925. május 3-án játszott, szintén Hernében, amit a Schalke nyert meg, s vele együtt a területi bajnokságot is behúzták. A legjobb játékos annál a 4-2-es vereségnél a kapus, Knipprath volt, aki mindent megtett, amit csak tudott, mentette a menthetőt.

Az elkövetkező években a BVB beleszaladt néhány súlyos vereségbe, például 1936-37-ben, mikor 0-7 arányban veszítettek a Rote Erde Stadionban, valamint a megalázó 10-0 során a Glueckauf-Kampfbahn pályán. Ezen a találkozón Kuzorra négy gólig számlált, és a későbbi BVB edző, Hermann Eppenhoff is betalált. 1938-ban a BVB visszavágott győzelmével, habár a fiatalok vesztfáliai bajnokságának döntőjében Münsterben nyert a csapat 4-2-re, a mérkőzés legjobbjának titulált Max Michallekkel a sorában. Az Ő két góljának köszönhetően kezdték el gondolni azt az emberek, hogy a legnagyobbak közé emelkedhet majd „sárga-fekete” színekben. 1943. november 14-ig kellett várni arra, hogy a BVB első csapata megszerezze a győzelmet a Schalke ellen, az a találkozó 1-0-val zárult a Rote Erde Stadionban, August Lenz góljának köszönhetően. A BVB összesen 16 alkalommal nézett farkasszemet a vesztfáliai regionális ligákban a Schalkéval, és ebben az időszakban mindössze 1 győzelemre, és 1 döntetlenre futotta a csapattól.

1948. 07. 04 Botrány: A BVB megtagadta annak a lehetőségét, hogy a Német bajnokságban játsszon
„Nem ismerjük el az önök diktatórikus eszközeit, és nem fogunk Hannoverben játszani vasárnap. Elég. Tartjuk magunkat ahhoz, ami a szerződésben megköttetett és elfogadásra került Braunschweigben.” Ezekkel a kemény szavakkal – melyet a Zonal bizottsági vezérigazgatójának, A. Webernek címeztek – reagált dühösen a BVB a szövetség részéről érkezett sportszerűtlen akciókra. 1948-ban a BVB megnyerte a nyugatnémet bajnokságot, az „Oberliga Westet”, és a Zonal Bajnokság kihívására vártak, mely a „Német” elsőosztálynak felelt meg a háború vége óta. A BVB hosszabbításban legyőzte a Werder Bréma együttesét Hannoverben, de Weber úgy vélte, a következő találkozót a BVB-nek a St. Paulival kéne játszania, nem pedig a Braunschweiggel az előzetes tervekkel ellentétben. Weber a mérkőzés dátumát is áthelyezte május 8-ról 9-re, ami munkanap volt. Erről a BVB azonban csak május 5-én szerzett tudomást. Fontos megjegyezni, hogy az egész csapat munkaviszonyban állt, és táviratozniuk kellett volna a munkaadóiknak extra szabadságért emiatt. A szervezet válasza az alábbi volt: „A Borussia Dortmund úgy döntött, hogy nem követi a menetrendet és a játéktervet, amit a Zonal bizottsága állított össze, ezért kizárásra kerülnek a Német bajnokságból. A TSV Braunschweig csapata lesz Északnyugat-Németország harmadik képviselője. A Borussia ellen felhozott vád az észak-rajnai vesztfáliai Szövetség előtt lesz tárgyalva.”

1949. 06. 11 – Michallek túrája Berlinben
A berlini fő állomáson csoportosuló BVB meleg fogadtatásban részesítette a szénpor lepte Max Michalleket, aki a városba utazott a BSV 92 Berlin elleni bajnoki találkozóra. Michallek elaludt, és lekéste a csapat kora reggeli indulását, így nem maradt más választása, egy Berlin felé tartó szénszállító vonatra szállt fel. Az utazás alatt Michallek kihasználta a lehetőséget, és életben tartotta a tüzeket a kabinban, így az út végére rászáradt a szénpor. Volt egy érdekes pillanat is, mikor áthaladtak egy oroszok őrizte határponton, azonban Michallek értésükre tudta adni, hogy ő egy futballista, ami ahhoz vezetett, hogy integettek neki, mikor a hivatalos leírásokból felismerték, hogy ő az a játékos, aki pár órával azelőtt áthaladt az ellenőrző ponton. A mérkőzést nagyon tisztán, Max Michallek kiemelkedő játékával 5-0-ra nyerték meg, aminek láttán a szövetséges erők először adták vissza az Olimpiai Stadiont a németeknek.