Pletykafészek - Élő

Jó időzítés, Herr Götze!

3 év után a mai napon visszatért az a játékos, akinek távozása tán a legnagyobb vihart kavarta. Az a játékos, aki a Real Madrid elleni mérkőzés előestéjén jelentette be: a következő idénytől a Bayern München keretét erősíti. Az az ember, aki nem sokkal előtte még Dedé nevével és számával ellátott mezben ünnepelt sajátja alatt, és azt hangoztatta: ő is olyan klublegenda szeretne lenni a Borussiánál.

Mario Götze – lévén róla van szó – most visszatérőként, nulláról indul a csapatnál. A közönség nem felejtett, rengeteg negatív reakció érkezik híre hallatán, valljuk be, jogosan. De milyen jól is időzített, Herr Götze! Betoppanni akkor, mikor a klub három alapemberét is elveszti, a tavalyi, egyszerre sikeres, és valahol mégis bukott szezon után kimondhatjuk: soha jobbkor nem érkezhetett volna. Természetesen a saját szemszögéből értem. Hiszen a szurkolók már ennek is tudnak örülni, örömmel látják viszont a régi hőst, avagy az árulót, akinek most meg tudtak bocsátani, hiszen visszavágyott, újra minket erősít, és mégis egy olyan játékost kaptunk személyében, akiről joggal mondhatjuk, hogy minőséget képvisel.

De ez még önmagában kevés. Az út, amire Mario lépett, nehéz lesz, bármelyik futballista számára nehéz lenne. Itt nem csupán arról van szó, hogy újra vissza kell verekedje magát a kezdőcsapatba. Itt nem az edzőt kell megnyernie magának, hanem az egész közönséget. És 80.000 ember kegyét (a stadionon kívüli többi drukkerről nem is beszélve) százszorta nehezebb lesz kivívnia. Mikor kilép a játékoskijárón a Signal Iduna Parkban, talán nagyobb ellenszenv fogadja majd, mintha az ellenfél csapatában lépne pályára. Játékosként kevés rosszabbat lehet annál elképzelni, mint amikor a saját közönsége fütyüli ki. Éppen ezért a teljesítménykényszer megkétszereződik számára.
Tudta, mire vállalkozik. Tudta, hogy ez a lépcsőfok meredekebb annál is, mint ami a Bayern München kezdőcsapatáig vezetett volna. És bizonyára tudja azt is, hogy most eljött az az időszak, amikor az edzéseken duplán oda kell tegye magát, amikor alázattal, csendben, mégis kőkeményen kell dolgozzon, amikor mindenki szájára veszi, s tűrnie kell, hiszen igazság fog minden szóból csendülni: de egyben ez az, amit ha következesen betart, és azt sugallja, kész meghalni a csapatért a pályán, kész az utolsó verítékcseppjét is a Signal Iduna Park gyepszőnyegének áldozni, kész arra, hogy újra családtagként fogadhassuk, akkor siker fogja koronázni erőfeszítéseit. Ez egy olyan köteléket eredményezhetne, ami mind a klub és a szurkolók, mind pedig az ő részéről rendkívül erős, és talán – hangsúlyozva a szót – kikezdhetetlen lenne.

Kedves Mario! Remekül időzítettél, hiszen most sokan örülnek a visszatérésednek a fentebbi okok miatt. De még többen vannak, akik nem felejtenek: hosszú utat kell bejárnod. Az első lépcsőfokot megtetted, talán az egyik legnehezebbet. Sok erőt kívánok, kívánunk a többihez, szükség is lesz rá.

Üdvözlünk… újra itt.

Itthon.

Infók róla: Jakó Róbert

Olvastad már?

Bemutatjuk az SL Benfica csapatát

Kedd este Thomas Tuchel csapata ismét Lisszabonba utazik, azonban ezúttal nem a Sporting lesz az ellenfél.