Visszapillantó a múltba | Csődközelből az élvonalba

2018 elején a Borussia Dortmund anyagilag az egyik legstabilabb és legtöbb bevétellel rendelkező klub az európai futball élvonalában. Az előző bajnoki szezonban 405,7 millió eurós rekordbevételt könyvelhetett el, sok európai élklubhoz hasonlóan hatalmas pénzeket mozgat meg. Nem volt ez mindig így és ma már szinte ködbe vész a kétezres évek elején fellépő létbizonytalanság érzése, amikor bizony elképesztően közel került ahhoz a Borussia, hogy végleg megszűnjön.

DORTMUND, Németország – 2005. február 12: a Borussia Dortmund – VfL Bochumbajnoki mérkőzés előtt demonstrálnak a szurkolók. (Fotó: Friedemann Vogel/Bongarts/Getty Images)

1997-ben a Borussia Dortmund története során először hódította el a Bajnokok Ligája trófeát. Talán ezért, talán nem, a játékosok egyre magasabb fizetéseket szerettek volna kiharcolni maguknak, a BVB pedig elkezdett amolyan sztárklubként viselkedni. Ész nélkül öntötte a ’90-es években elért sikerekkel megkeresett pénzt a labdarúgókba. Olyan futballisták igazoltak Dortmundba, mint Evanilson, vagy épp Tomas Rosicky, olyan összegekért, amelyek ma már nem tűnnek kiemelkedőnek, akkor viszont kőkeményen megérezte egy-egy feltörekvő egyesület költségvetése. A Borussia jóval-jóval többet költött, mint amennyit megengedhetett volna magának, és annak ellenére, hogy első német klubként a részvénytőzsdére vitték a BVB-részvényeket, hogy ezzel is megerősítsék a klub anyagi helyzetét, a szakadék egyre csak mélyült.

Miután 2002-ben megnyerte a csapat a Bundesligát, a nevetséges költekezés végleg visszaütött, a 2003/2004-es szezonra már száz millió fontra rúgott a klub adóssága. Szégyen szemre, még arra is rászorult a BVB, hogy az ősi rivális Bayern Münchentől fogadjon el két millió font értékű kölcsönt, s bár az adósság mértékéhez képest ez csupán aprópénznek számított, Hans Joahcim Watzke elsődleges feladatának tekintette ezt az összeget a lehető legrövidebb úton visszatéríteni a bajoroknak. A klub viszont továbbra is bizonytalan lábakon állt és a problémák egyre csak növekedtek.

Ez egészen odáig vezetett hogy a Borussia akkori elnöke, Gerd Niebaum lelépett, a klub létezése pedig csupán hajszálon függött. A 2003/2004-es szezon végére tarthatatlanná vált a helyzet és a BVB ultimátumot kapott. Ha nem rendezi pénzügyi helyzetét 2005. március 14-ig, akkor bezárhatja a boltot. A dortmundi vezetők 444 lehetséges befektetővel ültek le tárgyalni, a legnehezebb feladatuk pedig az volt, hogy meggyőzzék a befektetőket arról, hogy a pénz, amit kölcsönadnak a klubnak megtérül a hatalmas adósság ellenére is. Az új elnök, Reinhard Rauball és Hans Joachim Watzke pedig elkezdték a tűzoltást.

Ez hatalmas feladatnak bizonyult, és nagyon sok mindent kellett megváltoztatnia a Dortmundnak, hogy ismét saját lábára állhasson. Az egyik első és legfontosabb változtatás az átigazolási politikában történt. Watzkéék tanultak a korábbi hibákból, és belátták, hogy a méregdrágán megszerzett és tapasztalat játékosok nagy szerepet játszottak abban, hogy idáig fajult a pénzügyi helyzet. Természetesen mindig kockázatos ismeretlen, rutinnal nem rendelkező fiatalokra építeni egy nagyra törő gárdát, de az új vezetőség mégis erre az útra szavazott és visszatekintve megállapíthatjuk, megérte.

S ha már megemlítettük Hans Joachim Watzke nevét, nem mehetünk el amellett, hogy ha a Borussia felemelkedéséről beszélünk, ne emeljük ki őt. Watzke lépésről lépésre számolta fel a BVB adósságát és adta át a múltnak. Elsődleges feladatának tekintette, hogy a klub kölcsöneit és adósságait kiegyenlítse, miközben arra is nagy hangsúlyt fektetett, hogy a különböző konfliktusokat elsimítsa. Türelmének és rugalmasságának köszönhetően Watkze víziója megvalósult, a Dortmund pedig ismét stabil pénzügyi alapokon állt.

Az anyagi biztonsággal együtt szakmailag is új fejezet kezdődött a csapat életében, amikor Jürgen Klopp átvette Thomas Doll helyét a dortmundi kispadon. A karizmatikus mester örökre megváltoztatta a Borussia Dortmundot. Egy meglehetősen korlátok közé szorított költségvetésből rakott össze egy olyan lehengerlően és hatékonyan futballozó társaságot, amely két évre leszorította a Bayern Münchent a Bundesliga csúcsáról.

A 2011-ben bajnoki címet nyerő keret összérték mindössze 22 (!) millió euróra rúgott, de a később BL-döntőt játszó csapat értéke sem haladta meg a 35 millió eurót. Félelmetesen alacsony számok ezek, főleg ha arra gondolunk milyen horribilis és irreális pénzekkel dobálóznak 2018 elején a gigaklubok pénzfosó tulajdonosai. Egy biztos, a csődközeli helyzet örökre megváltoztatta a BVB működését és közrejátszott abban, hogy a huszonegyedik század elején már mint európai élklubról beszélhetünk a Borussiáról. Hogy az utóbbi időszakban mégsem sikerült trófeákat trófeákra halmozni, az már egy másik lapra tartozik.

A cikk forrásául a bvbbuzz.com-on megjelenő cikk szolgált.